Választ ugyan még nem kaptam rá. De remélem az is meg fog érkezni, amennyiben nem, akkor megteszem a szükséges lépéseket. Az sms így szólt:
Jövőhéten hozd vissza a kulcsom kérlek. Amennyiben nem, úgy megteszem a szükséges lépéseket. Szeretnék tovább lépni, és lezárni a hozzád kötödő dolgaim. Segítséged köszönöm.
Ha jövőhéten nem hozza vissza, vagy nem üzen semmit, és nem is hív, akkor fel fogom hívni a feleségét, hogy kérje el tőle a kulcsom, és másnap kimegyek érte hozzájuk. És hamarosan beadom a gyerektartási kérelmet vele szemben. Ha tényleg egymásnak vagyunk rendelve, és van még közös utunk ebben az életben, akkor ez sem lesz akadály, hogy együtt legyünk. Ha nem, akkor meg úgy is olyan mindegy, de legalább megnehezítem az életüket. És ez most örömmel tölt el. Hogy nem csak én fogok szívni, hanem a drágalátos neje. Nem kellett volna velem ujjat húznia. Megtette. Így járt
Ohh és ma is sírtam a Mammutban, míg vártam a fiam. Tényleg nagyon padlón vagyok, ha már nyilvánosan is sírok. Miatta. Elég volt. Játszhatunk durván is. Eddig finom voltam, és nőies. De most majd előveszem a másik énem. Amit nagyon nem fog szeretni. Nem jó, ha valaki rosszban van velem, vagy árt nekem. És most már itt a fiam is. Rá is gondolnom kell. Kicsit át kellett volna ezt gondolni. De nem tette. Hát...
